A Tropicariumban nemcsak az állatok, de a növények is jól érzik magukat, hisz eredeti élőhelyüknek megfelelő környezetet próbálunk számukra teremteni. Ez azért is fontos, hogy a velük együtt élő állatok is otthon érezzék magukat közöttük. A belső majmos és az aligátoros részen a trópusi esőerdőre jellemző szőlőfélék, könnyező pálmák, epifita (fán élősködő) növények láthatók. Ezek jeles képviselői a broméliák, melyek közül legalább 6-7 féle tekinthető meg állatkertünkben. Érdekesség gyanánt a kávécserjénket, a díszananász fát és a virágzó flamingóvirágot említjük meg.  

A terráriumokat az ott élő állat eredeti élőhelyének megfelelő növényekkel igyekszünk berendezni. Érdekesség pl. a majmoknál a húsevő kancsókavirág, mely apró rovarokkal táplálkozik. A békáknál a már említett broméliafélék burjánzanak, melyekkel szimbiózisban élnek ezek az apró kétéltűek, hisz a petéből kikelő ebihalat ezen növények virágaiba, leveleire hordják.  A sivatagi terráriumban afrikai kutyatejfélék láthatók, míg az ausztráliai félszáraz sivatagot a kefevirág szimbolizálja.  

A magyar faunában természetesen eredeti magyar növényekkel vettük körül a kinti tavat, ilyen a szomorú fűz és a nyírfa, melyek árnyékadó képessége nagy segítség a meleg nyárban. A vízparton keskenylevelű gyékények, nádfélék találhatók.  Az édesvízi akváriumokat bővebben lehet növényesíteni, hisz a természetben is szimbiózisban élnek az ott élő állatokkal.   

A növényeket –ahol nincs elegendő természetes fény- nagy teljesítményű lámpákkal világítjuk, a megfelelő páratartalmat a ködgépek működtetésével érjük el és lágyított vízzel, ill. amikor szükséges, műtrágyázással ápoljuk zöld környezetünket.

A szűrőháttér
A Tropicariumnak vannak olyan részei, amelyekkel a látogatók nem találkozhatnak. A szűrőberendezések is ezek közé tartoznak.
Vajon mire valók ezek?
Ha végig sétálunk a kiállításon, láthatjuk, hogy milyen tiszták a vizek az akváriumokban, néhol olyan, mintha a halak a levegőben úsznának, nem is a vízben. Ha az otthoni akvárium vize koszos lesz csak fogjuk és kicseréljük. Nálunk nem ilyen egyszerű a helyzet, hiszen a mi akváriumainkban nagyon sok víz van, még a legkisebbekben is több ezer liter. Másrészt sok helyen sós víz, azaz tengervíz van, amit nem olyan egyszerű pótolni. Ahhoz hogy az akváriumaink ilyen tiszták legyenek, állandóan szűrjük a vizet. Ez a szűrés nem csak mechanikai, hanem kémiai és biológiai is.
Mit is jelentenek ezek?
Mechanikai szűrés alatt azt értjük, amikor bizonyos méretű szűrőn folyatjuk át a vizet, melyből a nagyobb szennyeződések fennakadnak a lyukakon (ilyen az is, mikor otthon a használt olajat leszűritek).
A kémiai szűrés során bizonyos, a vízben oldott anyagok kötődnek meg és szűrődnek ki. Ilyenkor olyan különleges készítményeken keresztül áramlik át a víz, melyek megkötik a káros, felesleges oldott anyagokat.
A biológiai szűrés esetében élőlényeket, például baktériumokat használnak arra, hogy a rajtuk átfolyó vízből a szennyeződéseket kitakarítsák. Az átlátszó, tiszta víz biztosításához a szűrésen kívül vízfrissítést is alkalmazunk. Ez azt jelenti, hogy a víz egy kis részét leengedjük az akváriumokból, és friss, tiszta vízzel pótoljuk.
Nemcsak a víz tisztaságát biztosítja a szűrőháttér, hanem a tengervíz keveréséhez is helyet ad. A tengervizet ugyanis nem vesszük, hozatjuk, hanem itt csináljuk, hiszen állandóan szükség van rá és nehézkes, illetve drága is lenne venni.
Miből áll össze a sósvíz?
Van egy olyan készülékünk, amivel lágyvizet tudunk előállítani. A lágyvíz azt jelenti, hogy kevesebb benne az ásványianyag, mint a csapvízben. Ezt a lágyvizet keverjük össze nagy tartályokban a kifejezetten akváriumokhoz készített sóval. Tehát ez nem konyhasó, hanem akváriumi só. A bekevert tengervizet ezekben a nagy tartályokban tároljuk, amíg fel nem használjuk az akváriumok feltöltéséhez.

A karanténok
Karanténnak azokat a helyiségeket nevezzük, ahol a frissen érkezett állatokat elkülönítjük a már meglévő állatainktól. Ilyet nemcsak nálunk végeznek, hanem például a repülőtéren is. Nemcsak a külföldről származó állatokat karanténozzuk, hanem a hazai vásárlásból érkezőket is.
Hogy miért nem tehetjük őket rögtön a többi állat közé?
Elsősorban azért, mert fennáll a lehetősége, hogy betegséget szállítanak, terjesztenek. Másrészt azért is, mert nem biztos, hogy a kondíciójuk megfelelő, egyszóval egy teljes állatorvosi kivizsgáláson és hosszas megfigyelésen esnek át a karanténozás során.
Nemcsak az újonnan érkezett állatok esetén lehet szükség elkülönítésre, előfordul, hogy a saját kiállítási állataink betegednek meg. Ilyenkor a biztos gyógyulás érdekében nyugodt, különálló helyet biztosítunk nekik. Itt az állatorvosunk is sokkal egyszerűbben nézheti meg és kezelheti őket.
A karanténok mellett szaporító helyiségekkel is rendelkezünk. Ezekre szinte mindig szükség van, hiszen szerencsére egész évben születnek kisállatok nálunk. Itt keltetjük a hüllőtojásokat is, valamint itt szaporítjuk a különféle táplálékállatokat, amikkel a rovarevő hüllőket, madarakat, majmokat etetjük.  

A Tropicariumban minden és mindenki biztonságban érezheti magát. Az állatok egészségi állapotát hetente állatorvos ellenőrzi, és ha kell, minden esetben szakszerűen avatkozik be. A táplálékot a legfrissebb zöldségekből, gyümölcsökből, halakból és más szükséges alapanyagokból állítják össze nap mint nap.  A szűrőberendezések műszaki állapotáról állandó személyzet gondoskodik.  A Tropicariumban lévő, mintegy 2 millió liter édes- és sós vizet 8 gigantikus gép megállás nélkül, mintegy 3 óra alatt tisztítja meg. A víz minőségét és összetételét folyamatosan mérik és elemzik számítógépes rendszer segítségével.